EN

Az Alkotmánybíróság rámutatott: a 2017. évi költségvetésről szóló törvény egyidejűleg tartalmaz szabályozást a jelentős adóerő-képességgel rendelkező települési önkormányzatok pénzügyi forrásainak csökkentésére, és a gyenge adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatok pénzügyi forrásainak növelésére. Az a szabályozás, mely kizárólag differenciáltan, a jelentősebb adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatok esetében írja elő szolidaritási hozzájárulás fizetését, nem tekinthető a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájával ellentétesnek.

Megjelent az Alkotmánybíróság Határozatai 2018. évi 34. száma (2018. december 5.). A hivatalos lap a korábbi számokkal együtt letölthető pdf formátumban.

Az Alkotmánybíróság az Ügyrend 12. §-a alapján 2018. december 21-től 2019. január 4-ig (11+4 nap) ítélkezési szünetet tart.

A testület friss határozatában kiemelte: egy gyermek jogellenes elvitele kapcsán folytatott eljárásban a bíróságnak lehetőség szerint a felek által felajánlott összes bizonyítási eszközt igénybe kell venni annak érdekében, hogy egyértelműen megállapíthatóak legyenek a kiskorú gyermekek érdekei. Az olyan eljárás, amely ellehetetleníti azt, hogy a gyermek érdekeire fény derüljön, nem felel meg a tisztességes eljárás alaptörvényi követelményének.

Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként rögzítette, hogy a rokkantsági ellátások felülvizsgálata során állapotjavulás alatt nem egyszerűen a jogszabályok által meghatározott, és a jogalkotó által bármikor megváltoztatható állapot százalékos változását, hanem minden esetben az egyén élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapot kedvező változását kell érteni.

Az Alkotmánybíróság friss határozatában hangsúlyozta: a nyilvános helyen, akár egy bírósági tárgyaláson készült, nem sértő, az érintett közszereplőt tárgyilagosan ábrázoló felvétel általában nyilvánosságra hozható engedély nélkül, ha az közérdeklődésre számot tartó eseményről szóló tudósításhoz kapcsolódik. A szólásszabadság személyiségvédelmi határainak meghatározásakor az Alkotmánybíróság következetesen annak tulajdonít döntő jelentőséget, hogy közügyek vitájában megfogalmazott álláspont képezi-e a vizsgálat tárgyát.

Az Alkotmánybíróság 2018. szeptember 30-i ügyforgalmi és statisztikai adatai

Először az intézmény történetében, az Alkotmánybíróság elnökének meghívására csaknem százötven ügyvéd vett részt a Magyar Ügyvédi Kamarával együttműködésben szervezett konferencián az Alkotmánybíróság hirdetőtermében. Megnyitó beszédében Sulyok Tamás hangsúlyozta: az esemény hagyományteremtő szándékkal jött létre, és célja az Alkotmánybíróság és a Magyar Ügyvédi Kamara közötti intézményes kapcsolat megteremtése. Az ügyvédség alapjogvédő funkciója – amelyet már egy 1994-es alkotmánybírósági határozat is hangsúlyozott – mára jelentősen kiterjedt. A statisztikák egyértelműen azt mutatják, hogy a sikeres alkotmányjogi panaszok döntő többsége jogi képviselő, ügyvéd közreműködésével beadott indítvány alapján indul, bár ez a hatályos szabályok szerint nem kötelező. Az elnök kiemelte továbbá, hogy az Alkotmánybíróság és az ügyvédség célja közös: minél jobb és precízebb jogászi munka révén segíteni a jogkereső állampolgárokat abban, hogy alkotmányos jogorvoslati lehetőségeikkel élni tudjanak.

Az Alkotmánybírósági Szemle a HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadványa, mely az Alkotmánybíróság és a HVG-ORAC Kiadó szakmai együttműködésében jelenik meg.