EN

Nincs rendszerszinten probléma a magyar igazságszolgáltatásban, ami a magyar bírói kar érdeme, és ezt az utat folytatni kell. – szögezte le a Sulyok Tamás a Győri Ítélőtábla 15 éves évfordulójának alkalmából rendezett konferenciáján tartott beszédében.

Az Alkotmánybíróság elnöke többek között arról beszélt, hogy a német mintára 2012-ben bevezetett alkotmányjogi panasz és bírói kezdeményezés jogintézményével az alapjogi bíráskodás alapját tették le, amelynek forrása az Alaptörvény 28. cikkében szabályozott új jogértelmezési alapparadigma. Eszerint a bíróságok a szakági jogszabályokat kötelesek az Alaptörvénnyel összhangban értelmezni, és ha ezt elmulasztva, bármely konkrét ügyben érintett személy Alaptörvényben biztosított joga sérül, az érintett alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz.

A bírónak tehát elemi érdeke, hogy feltárva az ügy alapjogi érintettségét, megtalálja az általa alkalmazott szakági jogszabályok alkotmánykonform értelmezési tartományát. Ha viszont a bíró szerint ilyen nincs, akkor nem hozhat döntést, hanem az eljárás felfüggesztése mellett az adott jogszabály megsemmisítése iránt tesz indítványt az AB-nál – hangsúlyozta az Alkotmánybíróság elnöke.

Az Alaptörvény által bevezetett alapjogi bíráskodásnak tehát két fő eljárási garanciája a bírói kezdeményezés és a bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz.

Bírói indítványból évente hatvan-hetven darab érkezik az Alkotmánybírósághoz. Ez egyrészt garanciája annak, hogy érvényesüljön az alapjogi bíráskodási koncepció, másrészt ezen intézményeken keresztül a bíróságok és az Alkotmánybíróság közösen védik az alkotmányosságot – emelte ki Sulyok Tamás.

„Az alkotmánybírósági eljárásban a siker kérdése különösen delikát. Össztársadalmi nézőpontból az igazi, legnagyobb siker mind a panasz, mind a bírói kezdeményezés esetében az alkotmánybírósági elutasítás. Mert ez arra utal, hogy a panasszal támadott bírósági döntés alkotmányos volt. Ez azt jelzi, hogy a rendes bíróságok érvényesítették az Alaptörvényből fakadó alkotmányos kötelezettségeket az ítélkezés során. A bírói kezdeményezés elutasítása esetén pedig arra következtethetünk, hogy maga a jogalkotó is megfelelt az alkotmányos követelményeknek.” – mondta el az Alkotmánybíróság elnöke.

„Ha azonban a sikert szűkebben, az indítványozóként érintett személy vagy a bíróság szempontjából nézzük, az alkotmányjogi panasz és a bírói kezdeményezés sikere bizony azt jelenti, hogy az alkotmányos rendben valamilyen hiba mutatkozott, amit ki kellett onnan gyomlálni. Az ilyen esetekben – az indítványhoz kötöttség főszabályi érvényesülése okán – a magánszemélyek és a rendes bíróságok az Alkotmánybírósággal karöltve küzdenek az Alaptörvény és az alapjogok tényleges érvényesüléséért. Azaz lényegében, bárhogy is végződik az Alkotmánybíróság érdemi eljárása, egy nagyobb és fontosabb, össztársadalmi szempontból csak nyerhetünk vele. Ha ügyünket elutasították, biztosak lehetünk az érintett jogszabály vagy bírói döntés alkotmányosságában, míg megsemmisítés esetén annak örülhetünk együtt, hogy a jogrendszerből kipurgálták az oda nem illő, alkotmányellenes csökevényeket.” – összegzett Sulyok Tamás.