EN

A táblázatok éves bontásban tartalmazzák az alkotmányjogi panaszokra vonatkozó részletes adatokat is.

Megjelent az Alkotmánybíróság Határozatai 2019. évi 12. száma (2019. április 17.). A hivatalos lap a korábbi számokkal együtt letölthető pdf formátumban.

Az Alkotmánybíróság elutasította az országgyűlési képviselők több mint egynegyedének azon indítványait, amelyekben az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján elfogadott egyes törvények közjogi érvénytelenségét állították, azok elfogadási körülményei miatt.

Az Alkotmánybíróság nyilvánosan hirdeti ki határozatát a munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVI. törvény ellen közjogi érvénytelensége miatt előterjesztett utólagos normakontroll indítványról

Az Alkotmánybíróság kimondta: a jogalkotó nem kötelezheti az elsőfokú határozatot hozó közigazgatási szervet a másodfokú eljárás lefolytatására is, kivéve, ha az érintett közigazgatási szerven belül működik egy erre hatáskörrel rendelkező magasabb fórum.A testület megsemmisítette egy kormányrendelet azon rendelkezését, amely egyes ügyekben az első fokon eljáró Pest Megyei Kormányhivatalt jelölte ki a fellebbezés elbírálására jogosult szervként is.

Az első helyezett Szabó Patrik az ország alkotmányjogban legjártasabb tizenkét joghallgatója közül került ki az Ab§zi (Országos Alkotmánybírósági Szimulációs Verseny) döntőjén. Az alkotmányjogi versenyt az Alkotmánybíróság és a Mathias Corvinus Collegium közösen szervezte, azzal a céllal, hogy az alkotmányjog iránt érdeklődő egyetemisták három fordulón keresztül megmérettethessék magukat. A döntőn az Alkotmánybíróság nevében Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke köszöntötte a versenyzőket.

Az Alkotmánybíróság kimondta: a közfeladatot ellátó szervezet azokat a közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat köteles kiadni, amelyek jellemzőek tevékenységére avagy amelyek a tevékenységével összefüggésben keletkeznek. Az Alaptörvény értelmében a közfeladatot ellátó szervezetet új adatokat tartalmazó adatsor előállításának kötelezettsége nem terheli. Az adatigénylő nem formálhat jogot arra, hogy helyette más végezze el a hozzáférhető adatok leválogatását.

Alaptörvény-ellenesség miatt alkalmazási tilalmat mondott ki az Alkotmánybíróság a családok támogatásáról szóló törvény egyik, 2018-ban hatályos rendelkezése kapcsán. A testület határozatában hangsúlyozta: a bírói út igénybevételének formális biztosítása önmagában nem felel meg a hatékony bírói jogvédelem követelményének.

Önkényesen megkülönböztette egy önkormányzat a mozgóbolti árusítást végző vállalkozókat azokkal szemben, akik árusítófülkét helyeztek el közterületen. Az Alaptörvény szerinti hátrányos megkülönböztetést az önkormányzat nem igazolhatja azzal, hogy más önkormányzatok is hasonló összegű díjat vezettek be. A közterület-használati díj nem arra való, hogy olyan helyi törekvésekhez használják fel, amelyek nem állnak összefüggésben a közterület-használat gazdasági értékével.

A tisztességes eljárás követelménye egyetlen hatósági eljárásban sem sérülhet, bár a pontos követelményrendszer eltérő lehet az egyes eljárásokban. Az Alkotmánybíróság megállapította: mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn annak következtében, hogy a jogalkotó nem szabályozta a tanúk zártan kezelt adatainak védelmét akkor, ha azok különböző eljárási törvények hatálya alá kerülnek. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2019. december 31-ig tegyen eleget.

Az Alkotmánybíróság megállapította: az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem alakított ki a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókra vonatkozóan az egyéni szempontok mérlegelését lehetővé tevő olyan további kedvezményeket, amelyek a közoktatás során maradéktalanul biztosítják védelmüket. Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2019. június 30. napjáig tegyen eleget.

Először az intézmény történetében, az Alkotmánybíróság elnökének meghívására Budapestre érkezett és előadást tartott Koen Lenaerts, az Európai Bíróság elnöke, és Andreas Voßkuhle, a Német Szövetségi Alkotmánybíróság elnöke. Ausztria, Hollandia, Csehország, Lettország, Luxemburg, Olaszország, Svájc és Szlovénia alkotmánybírósága elnöki, illetve elnökhelyettesi szinten képviseltette magát. Az „Alkotmányos EU-dentitás 2019” címet viselő konferencián a külföldi vendégeken kívül a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, az igazságügyi miniszter, magyar közjogi méltóságok, alkotmányjogászok és közigazgatásban dolgozó szakemberek, valamint a tudomány képviselői is jelen voltak. A nemzetközi szinten is párját ritkító szakmai eseménynek a Magyar Tudományos Akadémia adott otthont. A konferencia kivételes lehetőséget adott arra, hogy a részt vevők erősítsék a nemzetközi alkotmánybírósági párbeszédet.

Varga Zs. András alkotmánybíró a HVG 2019. március 7-i számában megjelent, A miniszter félrelép című cikkével kapcsolatban a következő közlemény közzétételét kérte az MTI-től

Az Alkotmánybíróság tanácsa megsemmisítette a haditechnikai tevékenység engedélyezéséről szóló kormányrendelet azon rendelkezését, amely egyes esetekben lehetővé tette, hogy a hatóság döntésében teljes egészében mellőzze az indokolást. A megsemmisített rendelkezés a folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazható.

Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként mondta ki: a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági hatáskör gyakorlója döntéshozatala során a környezetvédelmi, illetve természetvédelmi szempontokat nem rendelheti más szempontok alá. A testület mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet is megállapított, mivel a hatályos szabályozás nem írja elő, hogy a hatóságnak kifejezett megállapítást kell tennie határozata rendelkező részében egy ügy környezet- és természetvédelemre gyakorolt hatásáról.

Az Alkotmánybíróság határozata szerint megfelelő bírói értelmezés mellett a jogellenes bevándorlás elősegítésének bűncselekménye nem valósul meg, ha a cselekmény célja kizárólag a rászorulók szenvedéseinek csökkentése, a velük való emberséges bánásmód. Ezt megerősítendő, az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az új tényállás nem alkalmazható az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét teljesítő, önzetlen magatartásokra.

Az Alkotmánybíróság friss határozatában kimondta: az uniós jog magyarországi alkalmazhatóságának alapja az Alaptörvény. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény értelmezése során tekintettel van az Európai Uniós tagsággal együtt járó, valamint a Magyarországot nemzetközi szerződés alapján terhelő kötelezettségekre, azonban a testület alaptörvény-értelmezését egyetlen más szerv által adott értelmezés sem ronthatja le. Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy a menedékjog megadása nem tekinthető a magyar állam alkotmányos kötelezettségének olyan nem magyar állampolgárral szemben, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve. Ez azonban nem zárja ki, hogy a menedékjogot az Országgyűlés az általa meghatározott anyagi és eljárásjogi szabályok szerint az ilyen személyeknek biztosítsa.

A testület azt vizsgálta: milyen szempontok alapján minősülhet egy tettleges megnyilvánulás véleménynyilvánításnak, és ennek nyomán védendő-e a szólásszabadság körében az, ha valaki festékkel önt le egy emlékművet.

Alkotmánybírósági szimulációs verseny indul egyetemi hallgatóknak az Alkotmánybíróság és a Mathias Corvinus Collegium közös szervezésében. A verseny célja, hogy az érdeklődők jobban megismerjék az Alkotmánybíróságon folyó munkát.