Megjelent az Alkotmánybíróság Határozatai 2021. évi 11. száma (2021. április 22.). A hivatalos lap a korábbi számokkal együtt letölthető pdf formátumban.
2021. április 22.
Megjelent az Alkotmánybíróság Határozatai 2021. évi 11. száma (2021. április 22.). A hivatalos lap a korábbi számokkal együtt letölthető pdf formátumban.
2021. március 23.
Az Alkotmánybíróság, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézete online konferenciát hirdet „Internetes platformok kora – társadalmi hatások és szabályozási kihívások” címmel, amelyre várja előadók jelentkezését.
2021. március 8.
A Magyarországon egy éve tartó pandémia sok mindenben átalakította az Alkotmánybíróság életét. A testület online ülésezésre tért át, a teljes ülések tavaly április óta videókonferencia keretében zajlanak. Számos indítvány érkezik a különleges jogrenddel összefüggésben, ezekben az ügyekben soron kívüli eljárást rendelt el az Alkotmánybíróság elnöke. Az intézmény jubileumára tervezett nemzetközi konferenciát törölni kellett a világjárvány miatt, ám a remények szerint legkésőbb jövőre – ha más címszóval is, hiszen akkor már a harminckettedik évébe lép az Alkotmánybíróság – bepótolható. Az elmúlt időszak legfontosabb ügyeiről, döntéseiről, az elmúlt 30 év mérföldköveiről az Indexnek adott interjúban beszélt Sulyok Tamás az Alkotmánybíróság elnöke.
2021. március 8.
Az Alkotmánybíróság továbbra is ellátja feladatait, és Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke az elmúlt napokban több intézkedést hozott, amelyek célja, hogy az Alkotmánybíróság működőképességét – tagjai és munkatársai egészségének megőrzése mellett – továbbra is fent lehessen tartani, a testületek ülésezhessenek és döntéseket hozhassanak. A megváltozott működésnek az indítványozókat érintő elemei a következők.
2021. március 8.
A járványügyi veszélyhelyzet és a járvány újabb hulláma miatt elrendelt korlátozó intézkedések hatálya alatt az Alkotmánybíróság testületei továbbra is online formában tartják üléseiket, a munkatársak pedig alapvetően otthoni munkavégzés keretében végzik a munkájukat.
2020. szeptember 10.
Az augusztus végén véget ért törvénykezési szünetet követően változatlanul online, azaz videókonferencia formájában tartja teljes üléseit és öttagú tanácsüléseit az Alkotmánybíróság 15 tagú testülete. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke március végén, a COVID-19 járvány első hullámának magyarországi megjelenése után nem sokkal, amint azt a törvényi háttér lehetővé tette, rendelkezett az online ülésezésről, és – ahogyan arról korábbi közleményünkben beszámoltunk – a testület egészen a nyári törvénykezési szünetig ebben a formában tanácskozott, és hozta meg döntéseit.
2018. július 18.
Az újabb gyakorlatot is ismertető részletes tájékoztatók és indítványminták célja, hogy az indítványozók és jogi képviselőik áttekintést kapjanak az alkotmányjogi panasz rendeltetéséről, szabályairól, és az indítványok formai és tartalmi követelményeiről.
A legutóbb hozott határozatok és végzések nem hivatalos, tájékoztató jellegű közzététele, a fontosabbak esetében rövid összefoglalóval.
2021. április 23.
Ügyszám: III/319/2021.
Az ügy tárgya:
Újszentiván Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 17/2015. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdése elleni bírói kezdeményezés (telekadó mértéke)
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, megsemmisítette és elrendelte az alkalmazási tilalmát az Újszentiván Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 17/2015. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésének „a II. körzetben: 240,- Ft/m2” szövegrészét. A támadott jogszabályi rendelkezés a helyi telekadó mértékét állapította meg. Az indítvány alapjául szolgáló ügyben az adóhatóság az indítvánnyal érintett közigazgatási per felperesét annak két ingatlanja után telekadó megfizetésére kötelezte. A fizetendő telekadó mértéke az egyik ingatlan esetében a forgalmi érték 78,18%-a volt, míg a másik ingatlan forgalmi értékét több, mint kétszeres mértékben meghaladta. Az egyedi normakontrollt kezdeményező bíróság álláspontja szerint az az adómérték, amely évente a vagyon értékének közel 60–70%-át teszi ki, súlyosan aránytalannak minősül, és konfiskáló jellege miatt a támadott rendelkezés ellentétes a tulajdonhoz való joggal, a teherbíró képességhez igazodó adózáshoz való joggal, illetve az Emberi Jogok Európai Egyezségokmánya Első Kiegészítő Jegyzőkönyvébe ütközik. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a támadott rendelkezés olyan mértékben csökkenti az adó tárgyaként szolgáló vagyont, hogy az már nem tud megfelelni eredeti rendeltetésének, ami a cselekvési autonómia hagyományosan anyagi alapjának a megteremtése. Az Alkotmánybíróság tehát megállapította, hogy a vizsgált adómérték konfiskáló jellegű, az Alaptörvény érdemben vizsgált rendelkezéseivel összeegyeztethetetlen, így az eljáró tanács a rendelkezés támadott szövegrészét megsemmisítette.
2021. április 22.
Ügyszám: IV/1449/2020.
Az ügy tárgya:
A Kúria Kfv. VI.37.155/2020/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (személyes költségmentesség)
2021. április 22.
Ügyszám: IV/1446/2020.
Az ügy tárgya:
A Kúria Kfv.III.37.368/2020/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (gyámhatósági ügy)
2021. április 22.
Ügyszám: IV/1653/2019.
Az ügy tárgya:
A Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.5021/2019/4. számú határozata elleni alkotmányjogi panasz (önkormányzati rendelet törvényessége)
2021. április 22.
Ügyszám: IV/947/2020.
Az ügy tárgya:
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény egyes rendelkezései elleni alkotmányjogi panasz (születési nem anyakönyvezése)